A borzsovai iskola épülete
Duzzasztó a Borzsa folyón
Vonatállomás.

Múltunk

Borzsova község alapításáról, rágmúltjáról keveset tudunk. Az okiratok csak a tatárdúlás (1242) után említik. Annyi bizonyos, hogy a honfoglalás előtti időkben már létezett Borzsova nevű település a Borzsa folyó és a Tisza összefolyásánál, a mai Mezővári község közelében. A régi Borzsovát és az itt lévő földvárat a tatárhordák porig rombolták. A település elnéptelenedett. IV. Béla a második honfoglaló új népet telepített a vidékre, akiket már váriaknak neveztek.
http://www.aaaswiss.co.uk
 

A kép töltődik. Kérem várjon!
A Borzsa-folyó gát nélkül
A Borzsa-folyó gát nélkül
A Borzsa télen2
A Borzsa télen3
Pihenés a Borzsán

A Borzsova nevet a Mezőváritól 5 km-re a Borzsa és az abból kiszakadó Vérke partján létrejött falu, a mai Borzsova község őrizte meg. A XIV.sz. közepéig a gyéren lakott, erdős-mocsaras terület viszonylagos biztonságot nyújthatott a betolakodó ellenséggel szemben.

Az új Borzsova a Borzsovay család kötelékében fejlődött nagyobb községgé, s története szoros kapcsolatban van e család történetével.

A XVII. század derekán már alig él egy-két tagja e családnak, s 1680-ban az utolsó Borzsovayt is eltemetik, vele kivész Borzsován e nagymúltú ősi család, mely 300 évnél hosszabb időn át gyakorolt állandó befolyást Borzsova sorsára.

A Rákóczy-mozgalom idején Rákóczy Borzsova határán üt állandó tábort; megszállva egy csapattal a borzsovai hidat, nehogy váratlanul érje támadás. Ő maga Váriban szállt meg. A borzsovai nemesség végső mozzanatáig támogatta Rákóczyt. A szatmári béke után nem sokáig nyugodhatott békében Borzsova, ugyanis 1717-ben a tatárok kifosztják és felégetik. A nemesség menekülés előtt értékes holmijait a templomba rejti el, de a tatárok feltörik a templomot és a benne lévő értékeket elviszik, az okmányokat pedig elégetik. 1741-es osztrák örökös háborúban a borzsovaiak is részt vettek. A hosszú háború következtében 1742-ben kiütött a pestis és két évig szedte áldozatait.

A XIX. században Mária Terézia uralkodása alatt kezdődő s az ő germanizáló törekvéseinek gátat vetni akarón nemzeti érzés fejlődése idézte elő az 1848-49-es eseményeket. A jogait védő magyarság önfeláldozó harcaiban Borzsova népe is ott küzd. Az 1848-49-es éveket követő csendesebb, nyugodtabb korszak a nemzeti alkotás korszakának nevezhető. Ez alól nem vonhatta ki magát Borzsova sem. A köves út létesítése folytán a közlekedési akadályok megszüntetése, továbbá a vasútvonal mellette való elhúzódása Beregszásznak, a vármegye székhelyének közelsége kedvezően befolyásolják fejlődését. Bárez utóbi években az Amerikába történő kivándorlás nagyarányú volta itt is érezhető, mégis úgy számbelileg, mint gazdaságilag óriási fejlődés észlelhető. 1902-1909-ben épült fel vasútállomása, valamint új utcák is létesültek. Ennek köszönhetően Borzsova több évtizeden át a beregvidéki szőlőhegyek termésének elszállításában iskomoly szerepet játszott. A csehszlovák érában (1918-1938) augusztus közepétől itt rakták vagonokba a hegyekről stráfszekérrel vesszőkosarakban leszállított csemegeszőlőt, hogy az árú hajnalra a kassai piacra megérkezzen.

Az első világháborúban a községből 140 polgár vett részt, ebből 19-en soha nem tértek vissza. A csehszlovák időben református népiskolája működött 4 osztállyal és 4 tanítóval. Az 1938-as visszacsatolásután már állami magyar tannyelvű iskolát indítottak, mely 1944 októberéig működött. 1952-től általános iskola működött. 1981. november 21-én adták át az iskola épületét, melyet a helyi gazdaság épített, az oktatás 9 éves lett. Óvodája szintén magyar tannyelvű.

A II. világháborúban magyar ktonanként 6 falubeli halt hősi halált. A sztálinisták 1944 őszén 133 férfit hurcoltak el, melyből 81-en odavesztek. 1989 decemberében kopjafát állítottak a helyi temetőben a sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak, majd a falu központjában emlékművet emeltek a mártíroknak.

A második világégést követően a lakosság zöme a helyi kolhozban dolgozott. Aközség házai nagy részét átépítették, téglagyár, postahivatal, pékség, konzervgyár épült Borzsován.

Az 1830-as években a falu alatt folyó Borzsát új mederbe terelték. Hogy a folyó vize folyamatosan eljusson a Vérkébe, a Borzsán duzzasztógátat építettek, amelynek környéke a beregszásziak és a környékbeli falvak kedvelt pihenőhelyévé vált. A közelben az 1960-as években panzió épült.

A község 1996-ig közigazgatásilag Várihoz tartozott, csak ekkor sikerült kiharcolnia függetlenségét. Az itt lakók közül valamennyien egyet értenek abban, hogy a települést mihamarabb ismét vonzóvá kell tenni a turisták számára. 2004-ben befejeződött a földgáz bevezetése. Családorvosi rendelő, postahivatal,replicas relojes kávézók, több kis élelmiszerbolt áll mostanság a lakosság és az idelátogatók rendelkezésére.

 

http://www.swissbreitlingreplica.co.uk